Az első levél ~ Így kezdődött

Kedves Olvasó!

Néha apróságok, jelentéktelennek tűnő dolgok is változást hozhatnak az ember életébe. Nálam azzal kezdődött, hogy vettem egy szakácskönyvet. Persze ebben eddig még semmi különös nincs, nem az első és nem az utolsó szakácskönyv volt ez, amit beszereztem. De ez a könyv arról szólt, hogy egy angol lány Párizsba költözik, beiratkozik a híres Le Cordon Bleu szakácsiskolába, majd megnyitotja Párizs legkisebb underground lakáséttermét a pici konyhájában. Aztán persze vannak benne francia receptek is, stb. stb. 

Lakásétterem, miért is ne! Jött az ötlet, összehozni és megismerni új embereket, főzni nekik valami finomat, kipróbálni, mennyire megy ez nekem. Aztán egy vacsora készült, még csak három jóbaráttal, biztos ami biztos, hátha ehetetlen lesz a kaja. Aztán egy villásreggeli, most a harmadik vendégségre készülök. 

Utánanéztem, rendkívül érdekes dolgokat olvastam az underground éttermekről, néhol teljesen profi szakácsok szórakoztatják az éhes népet kis lakásokban vagy akár ipari telepeken, bármilyen színhelyen, ami nem szokványos. 
Ami engem illet, nem egy nagy was ist das amit tálalok, próbálok olyasvalamit kitalálni, amit az emberek ehetőnek vélnek és el is tudom készíteni. Ami az underground részét illeti, a pozsonyi egyszobás lakásom teszi ilyenné. Ami az éttermes részét illeti, itt nincs számla vagy ilyesmi. Két egyszerű szabály van, csak ezt kell betartani:

1. A vacsoráért nem várok el pénzbeli fizetséget, "cserekereskedelemről" van szó. Én felszolgálom a (legtöbbször) háromfogásos vacsorát, a kedves vendég pedig hoz valamit cserébe. Bármit, amit fel tudok használni a saját konyhámban, legyen az nagymama kompótja vagy egy kiló krumpli. A vendég fantáziájára bízom, bármit hozhat amit szívesen kicserélne egy vacsorára. 

2. Italként vizet, ásványvizet szolgálok fel. Aki szeretne egy kis bort vagy sört, nyugodtan hozhat magával. De csakis saját fogyasztásra. A vendéglátónak nem kell extra üveget hozni. 

Hát így van ez kitalálva. Ezekben a levelekben pedig majd beszámolok, hogy alakultak a dolgok. Talán receptek mellett kerül ide valami érdekes sztori, hogy jelentkezett az egész szlovák hoki-válogatott, mert úgy híre ment a dolognak. Na jó, nem teszem magasra a mércét. Elégedett leszek, ha a magam és más kedves, nyitott emberek kedvére főzőcskézhetek néha. 

Szóval akkor legközelebb. 

Szeretettel 

W.